27. Az ér mellett áll egy fa

Az ér mellett áll egy fa,

Szép Rózsám eljár oda:

Én is ha zöld fa volnék,

A kedves helyen állnék.

Ágimat lehajtanám,

Hogy más ne lássa Rózsám

Ha lepihen s hűtözik,

Vagy az érben megfürdik.

Ne lássa szép alakját,

Aranyháló szög haját,

Villámló tüzszemeit,

Fehér galambtetemit.

Ne lássa! mert magamkint

Örömet nem lel megint:

Én is láttam s víg napom

Érte búban folytatom.

Kalapom virága,

Melyre kis lába hága,

S a violát kebelén

Könnyekkel neveltem én.