32. Sárga levél, sárga levél

Sárga levél, sárga levél,

Bús utamra miért estél,

“Azért estem, mert nincs ágam,

Nincs a mi tart, nincs világom.”

Hej nekem is az a sorsom,

Hideg a föld, fázva járom.

Van hazám, de nincsen benne

Egy kis hajlék, mely fölvenne.

Harmat, harmat, hol termettél?

Bús szememre miért estél?

“Azért estem a felhőbül,

Mert víg napom már nem derül.”

Rezgő harmat! te könynyé válsz,

Szememben jó forrást találsz.

Leszállt nekem is szép napom,

Szegény magyar! azt siratom.

Fülemile, te kis madár!

Szép dalod mért nem zenged már?

“Azért nem zengem dalomat,

Mert elvesztém hív páromat.”

Hej fülmile, te kis madár!

Elnémulok én is immár,

Mért mondanám keservemet,

Ha nincs szív, mely ért engemet,