A BÁNAT MISZTÉRIUMA

By Árpád Tóth

Testvérem, szenved a szíved?

Tövis közt kevés a rózsa?

Hull hűtlen rózsád? - ne bánjad!

Ha fáj is a tövis, de hívebb!

Hull hűtlen rózsád? - ne bánjad!

Szeresd meg töviseid,

Szorítsd a szivedre őket,

Legjobb ölelő a Bánat.

Szorítsd a szivedre őket,

A hű Bánat visszaölel,

S kerúb-kézzel mutat

Igazabb eget és földet.

Kerúb-kézzel mutat

Szebb mélységet és távolt

Benned és rajtad kivül,

Az Istenhez visz utad.

Benned és rajtad kivül

Bús mennyekbe vezet,

S örök titkok zsámolyán

Veled csöndben megül.

Örök titkok zsámolyán

Tört lelkekkel összeborulsz,

S távolról szomorú dal hí,

Holt csókok gyásza talán.

Távolról szomorú dal hí,

Új kéjek búja talán,

Most születtek az égben,

S mennek a földre meghalni.

Most születtek az égben,

De a föld csupa halál,

Ám jó az ős titkok ölét

Ölelve pihenni szépen.

Jó az ős titkok ölét

Ölelve sóhajtani, míg

Isten némán simogat,

S halk béke pereg föléd.