A bánatból...

A bánatból kivolt a részem;

De én azért nem jajgatok.

Fáradt vagyok, nagy útra készen,

Akár ma is meghalhatok.

Pályámnak vége, haza térek

És terhetekre nem leszek,

S bucsúmban én csak egyre kérlek:

Anyám mellé temessetek!

De hiszen ti nem tudhatjátok,

Hogy az ő sírja merre van...

Én sem; - nekem a sír is átok;

Magam leszek ott is, magam!

Óh, jó anyám! ha lassu szárnyon

Az éj a temetőre száll:

Keresni fog a másvilágon

Szegény fiad, s meg nem talál!