A bárka révbe indul

Az élet egyre mélyebb

És egyre csöndesebb

És kincsesek a mélyek

Nyugodt roncsok felett.

A csillagok szelídek,

A bánat is pihen

S a nyugalom von ívet

Az égen és sziven.

Sok zene, zaj elalszik,

Sok vihar is elül,

Megyünk örök virradtig

Vígan, de - egyedül.

Fölöttünk a béke

Galambja repül.