A BUJDOSÓ

Párjavesztett gilicének szíve fáj,

Fülemile panaszától zeng a táj;

Ne szomorkodj fülemile, gerlice:

A te bajod az enyémhez semmise.

Égi madár hegyen-völgyön megszállhat,

Társa helyen társra megint találhat:

Jaj, de nekem nincs se hazám, se párom,

A világot egyes-egyedül járom.

Messzi honom tája körül jaj be kék...

Azt se tudom, hegy-e az ott vagy az ég;

Azt se tudom, eljutok-é oda még:

Vagy sose lesz egyéb hazám, mint az ég!