A búkergető

Ha szíhatok borocskát,

A gondjaim csucsúlnak.

Ki boldogabb halandó,

Mint aki nem sohajtoz?

Ki boldogabb magamnál?

Héj, vízivók! be sűrű

Pocsolyába foly világtok!

Szép volt Filéta s ifjú,

Szerelem s dalok barátja;

De béka-módra zengett,

Csigaként tudott szeretni,

Bámúlsz-e? Vízivó volt.

Héj, víziszák! be sáros

Elmétek és világtok!

Kancsót, fiú! veszendő

Ez élet és előlünk,

Mint egy palack bor, elfogy.

Hát kurta napjainkból

Hányat lelopnak a búk!

Mért bokrosítsam a bajt?

Miért fogyasszam éltem,

Míg a gohér virágzik?

Iszom, ha szívem örvend.

Iszom, ha bánat éri;

S ha szíhatok borocskát,

A gondjaim csucsúlnak.