A BŰNÖS SÍRVERSE

Jó istenem volt és szép angyalom.

Amannak bíztam égi bő kegyében,

Emennek éltem földi kellemében,

S futott előlem minden fájdalom.

De ah a múlt jót mit magasztalom.

Az angyal engem, vesztésem dühében

Én elhagyám az istent s kínörvényben

S láng vészben forra éjem, nappalom.

A bűnt kiáltám; eljött s meg nem ölt,

Felhíttam a bút, eljött s meg nem ölt,

Hittomra rám jött a halál s nem ölt meg!

Ki jár e kinos élet végire?

Oh halld meg ég föld, zengd el messzire:

Az angyal könnye hullott rám, s az ölt meg.