A BÚS LEGÉNY

Forgószél megy út közepén,

Csoportokat dobál felém,

Hejh forgószél! ha jó volnál,

Inkább babámhoz hordanál.

Az én babám nem kis baba,

Sugár mint a jegenyefa,

Szépen danol, szépen táncol,

Hozzá kökényszeme lángol.

A kökényt én úgy szeretem,

Ha szemében tekinthetem;

Hejh! de tőle távol vagyok,

Csak egyedűl fűlök, fagyok.

Érem-e még azt vagy soha,

Hogy galambom elmondhassa:

Hova, hova bojtárlegény,

Tudod-e, hogy szeretlek én?

Azt csak tudnám még, hogy szeret.

De tudom, hogy el nem jöhet,

S mint madár a száraz ágon,

Csak úgy tengek a világon.