A búvár

Lemerült, felbukott,

lebukott, felmerült.

Elnyelte a zöld pokol jajgató torka

s újból kivetette.

Különös tárgyakat hozott fel:

fénylő halakat,

királyok koronáját,

koldusok sírását,

eltűnt világok árnyékait,

segélykiáltásokat;

ismeretlen, eljövendő órák

imbolygó üzeneteit,

sűlyedt hajókból árboc-szilánkot,

gyilkos szemek bús, beteg fényét,

halott menyasszony mosolyát.

Felbukott, lemerült,

el sem igen képzelhette másként.

A gyöngyhalászok mind kikacagták

s hogy mi van a kezében, mi a kincs,

honnan hozta és miért,

maga sem tudta meg soha.