A csillagok szerelme

By Gyula Juhász

A vágyak hervadt levele

Tétova hull a földre le,

Avarja sápad, egyre nő:

Dérverte szemfedő.

Csak hulljatok, ti levelek,

Bús vágyaim, ti betegek.

A fám azért az égre nő:

Bár földje temető.

Csak szálljatok, ti madarak,

Örömök, messze ég alatt,

A fám azért tavaszra lel,

Ha egyszer kitelel!

Csak hullj, levél és szállj, madár,

Csak tűnj, tavasz és múlj, te nyár.

A csillagok, szűz csillagok

Szerelme rámragyog.