A fekete bika

Ballag a csorda már az út porában,

A kondás kürtje álmodozva búg

S a csorda végén baktat egymagában

Egy nagy, fekete bika, mint a bú.

A többiek mind egy csapatba mennek

És vidoran néznek egymásra ők,

Egyik-másik szerelmesen epedve

Már összebúvik és vágyódva bőg.

A kertekben a hervadt napraforgó

Nyugatra csügged és az égi bolygó

Fáradt szemével vörösen hunyorgat.

A nagy, fekete bika elmaradva

Oly árván néz a tűnő, tompa napba

S a fázó nyárfák baljósan susognak.