A FIAM BÖLCSŐJÉNÉL

Hűs lugasban, vén, nyári napon,

Aludj, mikor az apád altat,

Kicsi fiam:

Felleg-bölcsőd sírva ringatom.

Álom-testecskédet legyezem,

Csókokra emlékszem, melyekből,

Kicsi fiam,

Nem hívott elő a szerelem.

Hogy ködből vagy és sohse valál,

Sohse fájt így szegény apádnak,

Kicsi fiam,

Közel lehet hozzá a Halál.

Édes magzat-vágyak teltenek,

Csak téged kiván már a csókom,

Kicsi fiam,

Aludj, aludj, vén apád beteg.

Vén nyár, vén sors, magtalan apa:

Akartad-e valaha látni,

Kicsi fiam,

Kóbor, bús apádat valaha?

Halál leseng e nyári napon,

Mintha én feküdnék bölcsődben,

Kicsi fiam,

S álom-arcocskád cirógatom.