A GYÜLEKEZET SÁTORÁBAN

A Gyülekezet sátorába

Vagyok galambokkal, kosokkal,

Csaknem tizenöt év óta már

Tüzes, ezer áldozatokkal.

Rézoltárod tüzét véremmel

Hiában öntöztem, nagy Isten,

Sem a te tüzed, sem az enyém

Nem lohadtak vad ereinkben.

És szerencséd elküldésére

Kegyelmedet hiába várom:

Aranykincset érő szép vérem

Ott pusztul el a rézoltáron.

A Gyülekezet sátorában

Nem szabad gyávának sem lenni

S tüzes, ezer áldozatokkal

Nem vagyok mégis semmi, semmi.