A HÓVÁR-BÉRCEK ALATT

A Hóvár-bércek alatt,

Babona-bércek alatt,

Zuhog le holdfényes, nagy erdőn,

Ott zuhog a szerelmi patak,

Ott zuhog pallótlan háttal

Egy mély vizű, hegyi patak.

A Hóvár-bércek alatt,

Hol süt a hold s falevelekről

Száz huncut törpe le-leszalad,

Ott vár engem minden éjfélkor

Legény-csapat, leány-csapat,

Két parton két tüzes csapat.

A Hóvár-bércek alatt

Pallóra lesnek ifju hadak

S ágyamról fölröpítnek,

Odaröpítnek asszony-szavak

S éjfélkor jégdermedten

Fekszik ott egy alvó alak.

A Hóvár-bércek alatt

Csillanó zöld hegyi patak

Pallója vagyok én meredten

S forró fehér lábacskákkal

Rajtam száz leány átszalad,

Szerelmes ifjához szalad.

A Hóvár-bércek alatt

Dalol éjfélkor a hegyi patak

S erdőn, álmaim sürüjében,

Ezernyi csók-mese kacag.

Szeretők búgnak és lihegnek,

Amíg a hajnal hasad.

A Hóvár-bércek alatt,

Babona-bércek alatt,

Egyszer majd eltörött derékkal

Az éji palló leszakad,

Csókos leányok nagy terhével

A hegyi patakba szakad.

A Hóvár-bércek alatt

Még dalol a zöld hegyi patak,

Éjfélkor az inogó pallón

Száz meztelen lyány átszalad.

Még zuhog a szerelmi patak,

Bús, zuhogó, hegyi patak.