A harangozó

By Jenő Dsida

Halkan zengő furcsa hang!

A szívem nem is szív talán,

hanem ijedten kopogó,

csengő, bongó, csilingelő

ezüst harang.

De ki rángatja úgy,

mintha szélvihar rázná,

földrengés lökné?

Ki kongatja ilyen lázasan

örökké,

örökké?

Mondjátok, hogy bolondot mondtam,

de én tudom,

hogy két gyémántgyűrűs,

sima fehér kéz

harangozó egy kis templomban!