A harangozó
By Jenő Dsida
Halkan zengő furcsa hang!
A szívem nem is szív talán,
hanem ijedten kopogó,
csengő, bongó, csilingelő
ezüst harang.
De ki rángatja úgy,
mintha szélvihar rázná,
földrengés lökné?
Ki kongatja ilyen lázasan
örökké,
örökké?
Mondjátok, hogy bolondot mondtam,
de én tudom,
hogy két gyémántgyűrűs,
sima fehér kéz
harangozó egy kis templomban!