A HÁROM HUNYADIRA

Hazánk Védangyala!

Nem trónuson, de fő helyén,

Mint a Nap úgy fényeskedél,

És nemzetünket éltetéd.

Leáldozál nagy érdemű,

Mert halni nem tud Ég fia.

Atyád s édes Hazád

Kedves reménységű fia!

Nyiló korodnak hajnalán

Leölt Irigység tégedet,

Benned sokat vesztett Hazánk

Melly még ma is sóhajt, sirat.

Te bölcs s vitéz valál!

Fénylett királyi bársonyod,

S több századunknak vad bünét

Kezdette űzni a homályt.

Háláld meg ezt, Magyar, neki.