A haszontalan várakozás

Várom, várom, mind szüntelen

Barátim! választokat,

De ki fokadok kételen

Nem győzvén ollyan sokat.

El múlt több két hónapjánál

Hogy el váltam tőletek

Nem jöttem tovább Budánál,

S már el felejtettetek.

Ó! barátim! hívségemet

Keseríti hidjétek

Ha igaz szeretetemet

Olly hamar meg vetétek!

Mi eggy levélnél kevesebb?

Hát miért nem küldetek?

Ha nékem ennél kedvesebb

Nem jöhet más tőletek!

Kérlek ne kénszerítsétek

Szívem bal ítéletre!

Mert ez is mint a tiétek

Meg hűlhet végezetre!