A HONVÉD

By Sándor Petőfi

Isten után legszebb és a legszentebb név

A honvéd-nevezet!

Hogy ne iparkodnám hát megérdemelni

Ezt a szép nagy nevet?

Iparkodom teljes szivembül, oh hazám,

Megvédeni téged,

Védni, fölemelni téged, s lesujtani

A te ellenséged!

Sokat lesujtottunk mi már, de meglehet,

Hogy még sok van hátra;

Hadd legyen, mit bánjuk? akárki, akárhány,

Karunk készen várja.

Jőjetek, szabadság hóhérlegényei,

Nem jöttök egyébért,

Csak hogy elvegyétek, amit érdemeltek,

A véres halálbért.

Ti vagytok, zsiványok, kik országunk földét

Kipusztítottátok,

Fekvén rajta háromszáz esztendeig mint

Nehéz istenátok.

Hanem hiszen ezt a földet ti teszitek

Ujra termékennyé:

Véreteket issza most, mint eddig itta

Saját népe könnyét!

Jőjetek! ismerjük már egymást, ti futtok,

Mi űzünk titeket,

Űzünk, mint a szélvész a széjjelszaggatott

Rongyos fellegeket.

Jőjetek, hadd szúrjuk szíveiteket a

Szuronyunk hegyére,

Emlékezzetek a másvilágon is a

Honvédek nevére!

Honvéd vagyok; mikor nevemet kimondom

- Mi tagadás benne? -

Egy kis büszkeségnek ragyogó szikrája

Szökken a szemembe,

Egy vagyok a végre föltámadt magyar nép

Győző seregébül,

Én is segítettem koronát leütni

A király fejérül!

Hej te király, hol van régi szép sereged,

Hol van régi fényed?

Hej be tönkretették a szegény honvédek,

E rongyos legények.

Rongyos vagyok, mint az ágrulszakadt, csak hogy

Mezítláb nem járok,

De több becsületem van mégis, mint nektek,

Cifra uraságok.

Van bizony énnékem becsületem, de nagy,

Ország-világ előtt,

Még azok előtt is, kit szuronyom leszúrt,

Kit fegyverem lelőtt;

Még az ellenség is, akit csak magasztal

Egy szívvel, egy szájjal,

Hogyne becsülné azt tulajdon nemzete,

Tulajdon hazája?

Rajta is leszek, hogy jó hírem-nevemet

Megtartsam halálig.

Vagy ha visszamék majd az otthonvalókhoz,

Elvigyem hazáig.

Az lesz ám az öröm, ha majd visszatérek

Az én enyéimhez,

És ideszorítom rendre valamennyit

Dobogó szivemhez!

Hej az lesz ám a nap!... és mégse tudom, hogy

Mit szeretnék jobban:

Hazamenni-e majd a harc végén vagy itt

Elesni a harcban?

Társaim arcáról, akik elhullanak,

Én arról azt látom:

A hazáért halni legnagyobb boldogság

Ezen a világon!