A JÉGCSAP-SZÍVŰ EMBER

Csonttá fagy az, akit szeretnek:

Minden csöpp vér, mely hull miatta,

Belekeményül jégbe, fagyba.

Bús szivek, kik engem szeretnek

S én dermedten jajgatok értök:

Mennyi vér-csöpp, megfagyott vér-csöpp.

Mint egy nagy, piros, véres jégcsap

Csüggök szélén sok szív-eresznek,

Megfagynak, kik engem szeretnek.