A kapu előtt

Kedvesem, szegény kedvesem! Nézd

ez a kapu. Sötét, mint a gondolat,

erős, mint az örökkévalóság. Ezen

kellett volna bejutnunk, ha nem kapok

sebet. Zúg a fejem, alig látok,

elhagy a lelkem, meghalok. De te

ne félj! Bejutsz. Neked hagyom a

hattyútollat. S három csepp véremet.