A kártyás imája

a változás.

mi oly csodás.

Én veszthetek,

de nem vesz el ő,

a félszemmel siró,

félszemmel nevető.

öröm és iszony.

a földi sikon.

ezt érezem,

tapintja velőm

és látja kezem.

És hirdetem

búsan-vigan

és esküszöm: