A KÉRŐ

Vica lelkem! hova sétálsz?

Tudod-e, hogy rosz helyen jársz?

Szerelem van itt elvetve,

Reá búbánat ültetve;

Megbánod, ha leszakasztod,

Megbánod, ha nem szakasztod:

Mindenképen veszedelem,

Másnak, magadnak gyötrelem.

Vica lelkem! tudod-e már

Mit mondott a kakukmadár?

Azt mondotta, hogy nem élek,

Ha meg nem szánsz, drága lélek!

De ha szeretsz: mint a madár,

Mely az áldott mezőben jár,

Vígan lakom, vígan élek,

Még a haláltól sem félek.

Hejh galambom, gyere hozzám,

Tövistelen az én rózsám,

Nemrég hordom kalapomon,

Neked szedtem a hajnalon;

Ha megtetszik, vedd el azt is,

Végy el hozzá magamat is:

Ketten leszünk az örömre,

Ketten a keserűjére.