A KERTEK MOST MÁR ÁLMOSAK...

By Zoltán Somlyó

Szalad a koraőszi szél

a burgonyaföldeken át.

Viszi az élet illatát.

Viszi a mély, fanyar szagot,

az üdvösséget és a bút...

Ez a kanyargós, örök út...

A kertek most már álmosak;

már kéken andalg a sövény

hűs réseiben a kökény.

Ő lesz az úr maholnap itt:

a csípős, meggondolt, a bölcs,

a szerény kései gyümölcs...