A KEZDET SIRATÁSA

Dehogy maradnék veszteg,

Mihol minden napomon

Drágaságokat vesztek

És nincs mit féltenem.

Búzaföldön keresztek

S más keresztek itt s amott,

Nincsen Vég és nincs Kezdet:

A Kezdet halála fáj.

Ez fáj mégis: a Kezdet,

Ez a szent, ős Valami,

Akit most már megesznek

A Vég halott szájai.

Micsoda-szép gerezdek

Kinálgatták magukat

S milyen szép volt a Kezdet,

Akit most megöl a Vég.

Milyen búsak, esettek,

Kik most kezdnek kezdeni,

Óh, fiatal keresztek,

Látlak ifjú vállakon.

Siratlak, drága Kezdet,

Ki hozzám kegyes valál

S mert Vég sincs, hát meresztek

Kisírt szemeket feléd.

Lelkem immár megedzett.

Élni? - halni? -: ugyanaz,

De siratlak, szent Kezdet -:

Most nem vagy sehol-sehol.