A lázadó Szamos

Van egy örvénylő pont a gát felett,

Hol megtorpan a jólnevelt Szamos,

És mintha útját visszafele venné:

Törvény, természet, Isten ellenére

Erőszakol egy lázadó csodát.

„A tenger felé nem futok tovább.

Untat az út és fáraszt a futás,

Olyan egyforma és olyan hiába

Testvér-folyókkal a találkozás.

Olyan egyformák mindenütt a partok,

És olyan, egyformák az emberek:

Álom-halászok, pecsenye-halászok,

Születők, halók és szerelmesek.

Fordítsd az utam visszafele, Isten!

Vagy magam teszek káromló csodát:

Ahonnan jöttem, oda megyek vissza.

De tenger felé nem futok tovább.”