A legszebb gyöngy.

Van egy gyöngye a világnak,

Létünk legfőbb értéke,

Minden földi boldogságnak

Kútfeje s legszebb éke;

Melynek remegő tükrében

A szív magát képzeli,

S adóvevő örömében

Fájdalmait öleli.

De a nagy világ zajában

Az csak ritkán láttatik,

A romlott szív birtokában

Soha nem találtatik.

Csak szelíd s jó embereknél

Fakad égi forrása,

Érzékeny s meleg szíveknél

Tenyészik szent áldása.

Mely jó isten adománya

Ez a ritka drága kincs?

Mely szent érzet alkotmánya

Hogy el földön mássa nincs?

Egykor szívem nagy ínségét

Barátomnak beszéltem,

S érettem hullatott könnyét

E szép gyöngynek ítéltem.