A MAGYAR NEMES

By Sándor Petőfi

Őseimnek véres kardja

Fogason függ, rozsda marja,

Rozsda marja, nem ragyog.

Én magyar nemes vagyok!

Munkátlanság csak az élet.

Van életem, mert henyélek.

A paraszté a dolog.

Én magyar nemes vagyok!

Jól készítsd, paraszt, az útat,

Mert hisz a te lovad vontat.

Csak nem járhatok gyalog.

Én magyar nemes vagyok!

Tán a tudománynak éljek?

A tudósok mind szegények.

Nem irok, nem olvasok.

Én magyar nemes vagyok!

Van, igaz, egy tudományom,

Ebben párom ritkán látom:

Enni, inni jól tudok.

Én magyar nemes vagyok!

Milyen jó, hogy nem adózok.

Gazdaságom van, de nem sok,

S van adósságom, de sok.

Én magyar nemes vagyok!

Mit törődöm a hazával?

A hazának száz bajával?

Majd elmulnak a bajok.

Én magyar nemes vagyok!

Ősi joggal, ősi házban

Éltemet ha elpipáztam:

Mennybe visznek angyalok.

Én magyar nemes vagyok!