A MEGCSALT LEÁNY

Ne nézz reám!

Bájolsz, de nem hiszek;

Ne szólj hozzám!

Ámítsz, nem értelek:

Pillantatodban csáb orgyilka reng,

Minden szavadban egy tört eskü zeng.

Felejteném

Hogy egykor hűm valál,

Ha sejteném

Hogy az lesz a halál;

De élni még, ha rád nem gondolok,

Több mint halál, több mint a kínpadok.

Emlékezet

Világát égetem

Képed felett,

És rajta függ szemem.

S ha majd világ s szemem lehúnytanak,

Képed s az élet sírba szállanak.

Mit esdekelsz?

Felejts, ha megcsalál.

Nem érdekelsz,

Bár porba omlanál:

Hizelgésed bántó, ha még bizol,

S búd nem vigasztal, bármint bánkodol.

Menjünk tova;

Szivünk kettészakadt,

S egyiknek, ah!

A fájó rész maradt:

Neked jutott öröm, kéj, szerelem,

Ezeknek romja - hűségért - nekem.