A mi balladánk

Tizenkét kőmíves magas Déva várát

Mikor építette,

A legszebb asszonynak patyolatos testét

Beléje temette,

A legszebb asszonynak szomorú véréből,

Gyönyörű testéből,

Épült Déva vára,

A magos, az árva,

S lenézett a csillagos, nagy égről!

Merész álmodások magas Déva várát

Mikor építettem,

A legszebb vágyamat megöltem, megöltem,

Beléje temettem,

A legszebb vágyamnak kiontott véréből,

Szomorú véréből

Épül a Művészet magas Déva vára,

A gyönyörű, árva,

S néz rátok a csillagos, nagy égről!