A MINDENT HURCOLVA

Búsulásának ő haragját

Velem mindig kínlatta a Minden,

Kényes, szegény, kész idegeimben

Véreznek föl a háborúk

S lelkemben a Minden csatázva

Szünetlen riadót rivall

S örökös forradalmival

Kell hurcolnom magamban a Mindent.

Bennem próbálja ki csatáit

Nagy és kis bujtása a Titoknak,

Ős kisértetek bennem vihognak,

Míg szétszabadulnak, előbb,

Éltemben, dús-bús dolgaimban,

Hűs éjszakán, hős nappalon,

Örökös a lakodalom

S jelentnem kell mindennek a Mindent.

Játsznak velem nagy rendelések,

Miként áprilisok a virággal

S világlok ezer kis élet-lánggal

Gyulandó, nagy lángok előtt -

A mindig nyugtalan Mindennek

Bolond, kicsi heroldja, én,

A Nap korán-kelt Holdja, én,

Ki holtáig borzonja a Mindent.