A NAGY HÍD

Nagy Hídnak szép, támos hajói,

Ti, Életen ringva átvivők,

Ma nektek fogok gyónva gyónni,

Tegnapi és mai nők

És talán holnapiak.

Távozó léptű férfi-ember

Nem tud átalmenni a folyón,

Csak kapcsolódó szerelmekkel

S hazugul is ragyogón

S igazán is hazugul.

Vertem a nagy Hidat ragyogva

S mint a régi, ős szerelmesek,

Úgy gondolok az asszonyokra:

Egyik se volt kevesebb

És többet egyik sem ért.

Ring a nagy Híd s a másik partot

Mikor érem el már, nem tudom,

De hálásan emelek arcot

Itt is, ott is az uton,

Édes, ringó átvivők.