A NAP MIKOR...

A nap mikor leáldozik,

Pirosan áll az ég határa, -

Mohács- s Budánál vérezél

Magyar! - hazádnak alkonyára.

Az éj ha jön, oly bús a táj

A kelő hold halvány világán, -

Mikor e honra éj borúlt

Félhold mosolygott pusztulásán.

De hajnal jő a hold után,

S ragyogva új nap kél egünkön; -

Leszállt a hold, s mért nem ragyog

Hát új nap ismét nemzetünkön?