A patak Ica-nál

A Monte Maggioreról zúg alá

Egy salto mortaléval, egyenest,

Nincs közvetítő vagy kerülő-út:

Ezüst-pikkelyű lomha folyam-test.

Egy salto mortaléval zúg alá

A hegyről a tengerbe, egyenest.

Zápornövelte vad futással jő,

A semmit, vagy a mindent keresi,

Édes vize tán megkeseredett,

S végtelen keserűség kell neki.

Magát, magát, elátkozott magát

Vágyik elhagyni, elfelejteni.

Halál-tánc minden hab-lejtése már,

De vissza nem hőköl, meg nem riad,

Mikor a tenger szembecsap vele

Egy kőboltíves kicsi híd alatt.

Édes, keserű, véges, végtelen

Találkoznak - micsoda pillanat!

Állok a kicsi kőhíd közepén,

Balról még hallom a patak dalát,

Alattam bevégződik valami.

És jobbról csak a tenger zúg tovább.