A perzsa fejedelem

Egy bölcs perzsa fejedelem olykor-olykor magában

Méllyen szokott gondolkodni kertre nyílt ablakában.

Egykor ilyen állapotban töltvén el egész napot,

Naplement tájban magához rendeli a főpapot.

Világosítást kívánok, úgymond, némely isteni

Titkok felől, amelyeket nem tudok megfejteni.

A főpap magát előtte illendőn meghajtotta,

A szultán pedig elkezdett beszédét így folytatta:

Igaz-é, amit Istenről mond az ő profétája,

Hogy ő csak a jót szereti és a gonoszt útálja?

Az ő szentsége kútfeje ezen nagy igazságnak;

Őhozzá még árnyéka se férhet a hamisságnak.

Igaz-é, hogy a mi hitünk sorsosit tartja jóknak,

Akik velünk ellenkeznek, azokat gonoszoknak?

Úgy van! valakik nem hisznek az ő prófétájába,

Nem mehetnek bé mennyei szép Paradicsomába.

Hát az igaz-é, hogy oly nagy hatalmú akaratja?

Hogy mindazt, valami néki nem tetszik, elronthatja?

Óh, felséges szultán? ezek mind olyan igazságok,

Mellyekről a menny, föld, tenger örökös bizonyságok.

Jól van! hogyha tehát amit akar, azt megteheti;

A hitetleneket pedig, mint mondád, nem szereti:

Miért nem törli el őket? ezen nehézségemet

Fejtsd meg; - de vigyázz, meg ne csalj, meg ne bántsd Istenemet.

Hogy e fontos kérdésedre nyomosan felelhessek,

Engedd meg, uram! hogy tőled én is egyet kérdhessek.

Halljam!

Az ott ékeskedő virágok seregében

Melyiknek van elsősége felséged tetszésében?

Annak, mely amott pompázik deli méltóságában,

Nagy megelégedésem van színében és szagában.

Mit felelne rá felséged, ha kérdené valaki,

Hogy a többit átaljában miért nem hányatja ki?

E nevetséges kérdésre a’ volna feleletem:

Azért, mert a kedves mellett a többit is szeretem;

És mi adna elsőséget kellemetességének?

Ha körűlte vetélkedő szépségek nem lennének?

Így tehát maga felséged megfelelt énhelyettem,

Mivel a Mindenhatóról én is azt felelhetem:

Ő azokat kedvelli, kik vallásunkat követik,

De a többit is irgalmas szemei szenvedhetik;

Sőt azokat csak azért is meghagyja bölcsessége,

Hogy köztök jobban kitessen vallásunk dicsősége.

Úgy van-é az, amint szóllasz? Isten jámbor szolgája!

Úgy van, uram! tőle hozta szentséges prófétája.

Parancsolom tehát, menten főtörvénynek íródjon:

Minden vallás országomban tiszteletbe tartódjon.