A REMÉNY

Úgy bánik vélem az idő,

mint anya kényes gyermekével.

Ágyamra ül, ha este van

és bíztat isten szent nevével.

Boldog reményeket ígér

holnapra és holnaputánra.

Kihúny a mának mécsese -

és holnap futhatok utána.

Néha már reggel kezdi el,

hideg pénzt s forró nőt igérget.

Kicsal a párnáim közül

a szélhámos, kegyetlen élet.

S ha este ajkam panaszol

s a könnytül nem tudok aludni,

oly jóságosan néz reám,

hogy nem tudok rá haragudni.