A sárgahajú nő

A szeme zöld,

s sárgára festi a haját.

Ha rád tekint, megölt

e csillogó, szines agát,

e villogó, bűvös agát.

A szeme zöld,

s sárgára festi a haját.

A csókja tűz,

titokzatos, vérforraló,

kacaja a halálba űz,

s azt mondja, lenn a sírba jó,

a mély, a hűvös sírba jó.

A csókja tűz,

titokzatos, vérforraló.

A lelke bűn

és mély, akárcsak a halál.

Ha nevet és az éjbe tűn,

hozzá anyák siralma száll,

bősz átka és siralma száll.

A lelke bűn

és mély, akárcsak a halál.

Bús éjeken

ó, hányszor átkozom haját.

Elátkozom, eltemetem,

s fejem bilinccsel fonja át,

selyem bilinccsel fonja át.

Bús éjeken

ó, hányszor átkozom haját.