A Semmi álma

Elszenderült a Semmi

S iszonyú furcsát álmodott:

Hogy Valami lett, azt álmodta,

S az a Valami – én vagyok!

És azt álmodta, hogy a messzeségben

Előttem ősi cél ragyog

Nagy, ismeretlen cél, amely felé

Rejtelmeknek bús körén keresztül

Megyek, megyek – – –

És jönnek szembe utasok

És kérdeznek: honnan jössz?

És felelek rá: nem tudom!

És kérdeznek: hová mégy?

És felelek rá: nem tudom!

Lopódzva jő az Alkony, –

Lilába olvadnak a zöld mezők

És szürkébe a kék hegyek,

És én fáradtan, csüggedt fővel

Megyek, megyek!... –

Milyen furcsákat álmodik a Semmi!