A sok baj

Héj, jó fiúk! be sok bajt

Kell érni e világon;

Meg hány ezernyi bosszút

Kell nyelni a becsüllet

Útján bakácsolónak.

Csak végye gondolóra

Akárki, úgy találja:

Hogy sok cudar gazember

Csupádokonn azért van

E jó világra csapva,

Hogy másokat gyötörjön.

Hogy a gutába nem tud

Az a goromba csürhe

Békével ellegelni?

Jobban körültekintvén

Itt léte kurtaságát,

Mely oly hamar lerusszan,

Mint szinte egy csupor bor

A porbelepte gégén.

Fiúk! örömbe töltsük

Rövidre tött időnket.

Szeressük a barátot,

Nevessük a bolondot;

Hát a töméntelen bajt

Hová tegyük nyakunkról?

Biz’ azt, fiuk, az egymást

Váltó palack borokkal

Fecserljük el naponként.