A szabadság

By Mihály Csokonai Vitéz

Szép szabadság! óh, sehol sincs

E világon oly becses kincs,

Mely tenálad nagyobb volna,

Vagy tégedet kipótolna.

Te könnyíted terheinket;

Ha bú rágja szíveinket,

Bíztatsz minket.

Az oly madár igen ritka,

Melynek kedves a kalitka:

Bár arannyal van béfedve,

Mégsem telik benne kedve.

Bár meg ne kelljen szűkűlni,

Mégis mindég fog készűlni

Kirepűlni.

Mit ér, mit ér a rabságban

Kínlódni sok gazdagságban?

Mit ér minden, ha köteled

Békós lábadon viseled?

Ha a kínos szolgabot vér,

Úgy a pompa, a nemes vér

S a rang mit ér?

Minden vágy a szabadságra,

Kevés a pénzre s országra;

Több vágy szabadon pihenni,

Mint pénz közt gazdag rab lenni:

Kivált egy bőlcs elme mindég,

Egy poetai tüzesség

Csak ettől ég!