A szemeim

Sokat könnyeztek e szegény szemek,

Sirattak örömet és életet,

Miket hiába kerestek.

Sokat vakultak e fájó szemek

Bölcs könyvek öreg lapjai felett,

Mikből hiába tanultak.

Sokat tágultak e beteg szemek

A csodák és az örvények felett,

Mikbe szédülni szerettek.

Ma mosolyognak már e vén szemek

Tűnt örömek és tűnt kínok felett,

Miket örökre megáldok!