A SZERENCSE VÁLTOZÁSAIRÓL

Oh ti csalárd képek, tündérek és tünemények,

Forgandó esetek, és csupa képzeletek!

Meghódol néktek minden és romlanak épek,

Általatok durvák s kőszivü földi csudák!

Ez szomorún futja inséges pályafutását

És keseregve forog élete terhe alatt.

Azt kebelére veszi a szerencse, nagyra segitti,

Végre de elvetvén utnak ereszti szegént.

Így a szerencsének prédája az emberiségnek

Nagy része: s nyomorog, majd ma veszélbe forog.

Hogyha csak ily tündér, mit az ember annyira dícsér,

E Földön, ne legyen részem azokba soha.