A verseim után

Hírért, dicsőségért

Én nem tülekedtem,

Magam jóvoltából

Lettem, aki lettem;

Az új dalosok közt

Régi Arany fia,

Vívódó világban

Görög harmónia.

Áldatlan magyar sors

Engemet is bántott,

De azért szívemnek

Ez a föld az áldott!

S bár nekem belőle

Nem adatott semmi,

Mégis van egy jussom:

Rajongva szeretni!

Hiszen a nótámban

Lelke él e tájnak,

A nagy, ezeréves

Magyar búsulásnak!