A vig társaságról

Éljen mái társaságunk,

Igaz magyar barátságunk!

Nem bántódik meg igy Isten, sem ember:

Aki pedig ezt irigyli, gazember.

Győznénk mi azt megfontolni,

Mit fognak mások gondolni!

Mig azok holmit felszednek orrokra,

Mi azonban hiven iszunk, truccokra.

Ime, melly jó a barátság!

Nincs e földön más boldogság.

Ezzel életünk terheit enyhittyük,

Tréfát tréfával felváltyuk, nevettyük.

Távozz tőlünk képmutatás,

Policia, pallérozás;

Takarodgyál foszlánkosok közibe,

Akiknek születtél ravasz szivébe!

Nem tud a magyar sziv ahhoz,

Mert hivség illik bajszához!

Nosza, pajtás! pederjük meg, s vigadgyunk;

Lesz még idő, hogy a buról aggódgyunk.