A VISSZAHOZOTT ZÁSZLÓ

Esős, bántó, ködös volt Május,

E fagyba-botló, léha hónap

S rossz lelkü pötty-városi uccán

Sárban hordtam a lobogómat,

Tizenhét év korával gyáván,

Képedve és hitetlenül

Gazdagságom nagy orgiáján.

S így hurcoltam tizenhét évig

Csüggesztve le, hol föl-fölkapva

Önmagamat, e hívott zászlót

És mégis-mégis lobogtatva

És beleszoktatva a lelkem

Szent nyügébe, a szent teher

Dicses vonszolásába, betelten.

De innen hoztam, amit hoztam,

Amit akartam és eléltem

S a zászlót, ami le-fölvillant

Mindig csatában, tűzben, vérben,

Nagy vallásom, akivel volna

Protestáns, harcos vérmezőn

Lelkem a kor Gusztáv Adolfja.

Most hát itt van újból egy Május,

E fagyba-botló, léha hónap

S e most már karolt városkában

Megmutatom a lobogómat:

Innen vittem és visszaértem,

Gazdag volt, furcsa és buja,

De itt van, elhoztam fehéren.