A ZALA MEGYEIEKNEK

Nevet kerestek jó ügynek baráti?

Van név: az egy, az osztatlan Haza.

Ezzel betelnek szív és ész határi;

Ki hallott ennél szebbet valaha?

Csakhogy ha név, őszinte név legyen,

Ki mily nevet hord, aszerint tegyen.

Viszály ne csapjon a jók táborába,

Habár egy új cím jobban tetszenék.

Nevet cseréljen a gaz és a kába,

Becsűletesnek egy jó név elég.

S ha egy a cél is, Zala fiai!

Minek két név: legény és atyafi?

Egy név, egy elv, s Zalának büszkesége,

Oly férfi, milyen ritkán születik:

Mi kell egyéb, mint a jók öszvesége?

S a vész hatalma rajtunk megtörik.

És újra ember lesz a gáton ott,

Hol eddig a viszály uralkodott. -