Ady, a jós

Fölszállott a páva vármegyeházára,

Sok szegény legénynek statáriumára.

Új szelek nyögetik az ős magyar fákat,

Miket szénhiányból tavasszal kivágtak.

Jöttem a Gangesz partjairól,

Hol álmodoztam déli verőn,

Most huszonötöt én verek

A Délvidéken - mint ellenséges haderő.

Ha a magyar Helikon adta,

Hervatag a hitünk s a szekfünk,

De legalább duplán fizetjük.

Verecke híres útján jöttem én,

Fülembe még ősmagyar dal rivall,

Szabad-e Dévénynél betörnöm

Csehszlovákok csapataival?

Nüná, majd kérdezem, hogy szabad-e?

Itt valahol, ott valahol,

Esett, szép, szomorú fejével

Négy-öt magyar összehajol

És szervezkedik ellenforradalmi alapon.

Ős napkelet ilyennek álmodta,

Amilyen én vagyok,

Egy szerencsétlen igaz Isten

Fájdalmas, megpróbált remekének

S én nem vagyok antiszemita?