AISTHESIS

By János Arany

Bort vett magának a tudós;

Van hozzá tudománya,

Van eszköze: felbontja és

Izenként latra hányja:

Mi benne a szesztartalom,

Mi a cukor, a mézga?

Festőanyag, csersav, víz, lég

Mi fínom zagyvaléka?

S minden hogyan másul, vegyül? -

Eredmény az: midőn begyül

Hozzá néhány cimbora:

Ihatatlan a bora!

Bor-szedni jár a vén kupec;

Van néki „borpróbája”:

Nem oly tudákos eszköz az,

Csak nyelve, ínye, szája.

S megismeri a zamatost,

Véknyat, „testest”, kövéret;

Ez vén, „magát megette már”,

Ez fiatal, ez érett.

Hordószagút-mit nem visz el; -

S ha önkint nem ereszti fel

Hogy sok legyen, szapora:

Nagyon kapós a bora.

A nyelvnek is törvényeit:

Széppé, jóvá mi tészi:

Nyelvész urak jobban „tudják”.

A költő jobban „érzi”.