Ajándék

By József Katona

Lányka, még most is ragyog a szememben

szíves emlékem keserűn tolongó

gyöngye: mért a sors hogy ezen szerelmet

igy letapodta?!

Olly hatalmas volt igaz érzeményem,

hogy hidegséged közepette is csak

néha egy nyájas szavadat ki tudta

csalni, kegyetlen!

Messze vagy tőllem; megutálni mégis

bánatos szívem fogod-é? ha benne

ültetek (jajjal) deli gyilkosomnak

egy - Nefelejcset!