AKIKNEK DAJKÁJA VAGYOK

Dajka vagyok, bő, magyar emlős.

No, sok rím-pólyás, gyönge gyermek,

Gyertek hát a mellemre, gyertek.

Szívjátok el sok-vérű szómat,

Tanuljátok el az erőmet.

Így nőnek a kicsik, így nőnek.

S ha duzzadt emlőm elfonnyad majd,

Ugye, kis rímes apró-szentek,

Utólag majd királlyá kentek?

S bámulom majd a daliákat,

Kik nőttek az én szivem kosztján,

Én, száraz dajka, agg oroszlán.